Nyugdijra nem gondolt: mit talalt egy szabaduszos tanacsadoja
Tiz ev onallo munka utan szembesult a megtakaritasok hianyzasaval
Tiz ev onallo munka utan szembesult a megtakaritasok hianyzasaval
Halasz Krisztian tizenketto eve dolgozik onalloan. Jovedelmei rendszeresek, eletszinvonala stabil. Egy ismerose emlitette, hogy erdemes lenne megvizsgaltatni a penzugyi helyzetet, mielott negyven felett jar. Elment egy tanacsadohoz – leginkabb kivancsisgabol.
A tanacsado nem azonnal termekeket ajanlott. Eloszor egy kerdoivet toltottek ki egyutt: milyen rendszeres megtakaritasai vannak, mikor kezdte, mennyit fizet be. Krisztian eseteben az onkentes nyugdijpenztar befizetese tiz eve ugyanannyi volt – kozben az inflacio es a jovedelem is valtoztak. A tanacsado kiszamolta, mire eleg ez az osszeg negyven ev mulva varlhato erteken. A szam nem volt vigasztalo.
Krisztian nem valtott azonnal termeket. Eloszor egy havi koltsegvetes elkesziteset vallalta, hogy kideruljun, honnan jonne a magasabb befizetesre valo osszeges. A tanacsadas erteke itt nem a megoldas volt, hanem az, hogy konkret szamokkal lathatova valt egy eddig elvont problema.
Nem általános tippek, hanem az Ön helyzetére szabott, hosszú távú mentori kíséret. Kérdezzen, tervezzen, haladjon — rendszeresen, egy tapasztalt mentor oldalán.